Nevezetességek

Kohner-kúria

Szászberek, Kossuth L. út 196.

A kúriát a Kohner család 1901-ben építtette, szecessziós stílusban. A szomszédos Orczy kúriával (melyet a világháborút követően lebontottak), üveg folyosó kötötte össze. Az épület a II. világháborúban megsérült, a tetőt ekkor lebontották és lapos tetőt alakítottak ki, államosították és 1954-től iskola került elhelyezésre a falai között. Az épületet 2000-ben felújítottá, jelenleg is iskola üzemel a kúriában.

Kochner Adolf művészetpártoló volt, jelentős gyűjteményt hozott létre, anyagi helyzete megrendülésekor a gyűjteményt elárverezték.

 

A török időkben Szászberekpuszta Váczy Mátyás tulajdonát képezte, akinek a fia, Váczy György teljesen eladósodott, és a területet a (jász)alsószentgyörgyi lakosoknak adta zálogba. Az alsószentgyörgyiektől orczi Orczy (I.) István szerezte meg Szászberekpusztát, mégpedig oly módon, hogy rávette az elöljáróságot, hogy engedje át neki az 1720. évi országos nemesi összeírás idejére a pusztát az annak birtoklását biztosító oklevelekkel együtt, mert ha az összeírásban feltüntetik, hogy Alsószentgyörgynek pusztája is van, igen magas adót vetnek ki rá. Az összeírás után azonban Orczy nem adta vissza a birtokot, és hogy könnyebben megtarthassa, galánthai herceg Esterházy Miklós segítségét kérte, akinek a támogatásért cserében átengedte Alsószászbereket, míg ő maga Felsőszászbereket tartotta meg. 1859-ben Felsőszászberek tulajdonosa báró Orczy (I.) György cs. kir. kamarás volt, aki az újszászi uradalmat is bírta. A báró 1871-ben hunyt el, örökösei a birtokot és a gazdatiszt által lakott kúriát 1878 körül eladták a Kohner családnak.

A szászbereki báró Kohner família vagyonát Kohner Zsigmond alapozta meg, aki a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alelnöki posztját töltötte be, a Kohner és Fiai kereskedelmi cég vezetője volt, m. kir. udvari tanácsosi címet viselt, valamint a pesti izraelita hitközség elnökeként működött.

Besenyszögön és Szászbereken Kohner Zsigmond bátyjának, Kohner (I.) Károlynak 1893-ban 5831 katasztrális holdnyi birtoka volt, 1897-ben Kohner Zsigmond, Kohner (I.) Károly és Kohner Adolf együttesen 12 580 katasztrális holdnyi területtel rendelkezett itt, a famíliának mindkét településen volt kúriája. A magyar bárói rangot Kohner Zsigmond fiai, dr. Kohner Adolf és Kohner Vilmos (Willy), valamint fivérének, Kohner Ágostonnak a fiai, Kohner Alfréd és Kohner Jenő nyerték el 1912-ben „szászbereki” előnévvel.

A báró Orczy család itteni hatékonyan és jól gazdálkodó uradalmát a Kohnerek továbbfejlesztették, és egy országos hírű mintagazdaságot alakítottak ki Szászbereken a XIX–XX. század fordulóján. Különösen az uradalom állattenyésztése volt jelentős, borzderes és szimentáli szarvasmarhákat, hidegvérű lovakat, valamint magyar mangalicákat tenyésztettek a birtokon, amelyen 17 kilométer hosszú saját gazdasági kisvasút is működött. A birtok gazdálkodását Terlanday Sándor agrármérnök irányította.

Az itteni rezidenciát 1901-ben emeltette a Kohner család szecesszió stílusban, a kúriát a régi Orczy-féle klasszicista kúriával – amelyet a II. világháború után lebontottak – üvegfolyosó kötötte össze. A kúria bal oldali rizalitja egykor egyemeletes volt, a jobb oldali rizalit felett pedig trapézoromzat húzódott. A közölt archív kép tanúsága szerint eredetileg egy torony is állt az épület hátsó homlokzatán.

A családból Kohner Adolf művészetpártolása igen jelentős volt, 1902-ben – koronghi Lippich Gusztáv főispánnal – ő alapította meg a szolnoki Művésztelepet, a Szolnoki Művészeti Egyesület alapító-elnöke volt, és magára vállalta az egykori szolnoki vár helyén felépült művésztelep parkosítását is. A művésztelep festői gyakori vendégek voltak a szászbereki kúriában, leggyakrabban Fényes Adolf tartózkodott itt, aki nyaranta gyakran hetekig a báró vendégszeretetét élvezte. Itt festett képeiből több a házigazda képtárába került. Kohner Adolf Bartók Béla népzenei kutatómunkáját is támogatta anyagilag. A bárót a régészet is érdekelte, a szántás során előkerült leleteket – amelyek a visszaemlékezések szerint bronzból készült csákányok, sarlók, karperecek és ruhadíszek voltak – az egyik melléképület falára helyeztette fel.

Az 1929–33-as nagy gazdasági világválság idején Kohner Adolf anyagi helyzete is megrendült, képgyűjteményét ekkor elárverezték. A báró örökösei azonban szászbereki birtokukat és rezidenciájukat meg tudták tartani, 1935-ben Kohner Adolf örököseinek – valamint Kohner Istvánnénak és a kiskorú Kohner Erzsébetnek és Évának – még jelentős földterülete volt a település határában.

A II. világháború idején a kúria megsérült, a helyreállítás során emeleti részét, oromzatait, tornyát és tetőzetét le kellett bontani. Az államosított kúriában előbb az újonnan földhöz juttatott családok részére lakásokat alakítottak ki, majd 1952-ben iskolát helyeztek el benne. Napjainkban is ezt a célt szolgálja a 2000-ben felújított épület.

A kúria régi parkja ma már nincs meg, kisebb részét újratelepítették, nagyobb részét azonban felparcellázták és házhelyeknek osztották ki. A park két régi medencéje közül az egyik ma is megvan egy családi ház udvarán. Szabadon álló, földszintes, (eredetileg) megközelítően téglalap alaprajzú épület. A kúria homlokzatait és sarkait klinkertéglákból kirakott díszítőelemekkel látták el. Az egyenes záródású ablakok felett szegmensíves faltükrök láthatók.

A főhomlokzat A+(2+(1+A+1)+2) osztású, középen 2-2 dór jellegű oszlopon nyugvó, félköríves záródású árkádokkal ellátott, mellvédes, falsíkba simuló tornác húzódik, amelynek ajtajához lépcső vezet fel. A páros oszlopok felett, az ajtó két oldalán férfifejjel, füzérekkel, és szalagokkal díszített domborműves kartusok láthatók 3-3 szál búzával. Az oldalrizalitok ablakainak faltükrei felett szintén domborművek láthatók füzér-, gyümölcs-, és figurális díszítéssel. A főhomlokzat bal szélén a homlokzat síkjától hátravont falszakasz húzódik, amelyen egy toszkán oszlopokkal övezett félköríves záródású ajtó nyílik. A bal oldali oldalhomlokzat 2+2, a jobb oldali oldalhomlokzat 3+1+A+V osztású. A hátsó homlokzathoz bővítményt építettek, így ma már csak a homlokzat két szélén lévő – 1-1 ablakkal ellátott – egykori oldalrizalitok láthatók. A kúria alatt pince húzódik, amelynek szegmensíves záródású, keretelt, stilizált zárókövekkel díszített ablakai a lábazatban nyílnak.

(Forrás:

http://www.kastelylexikon.hu/, http://kastely.blogter.hu/218418/szaszberek)

 

Szászberek temploma

A szászbereki templomot Gereben Gábor és fia, Gereben Péter jegyzik tervezőként. Minderről kis faragott kőtábla tudósít a 2003. május 24-én fölszentelt templom falán. A szentelést is celebráló Keszthelyi Ferenc püspök neve elsőként szerepel e táblán, hiszen elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy 2000-től megindulhatott és befejeződhetett az építkezés. Ami kötődik egy másik családi vállalkozáshoz is: Bozsó László és fiai voltak a kivitelezők. Nem szól persze a tábla további családi vonatkozásokról: Gereben Gábor nagybátyja Terlanday Sándor, aki hajdanán szászbereki gazdálkodó volt, s akinek nevét a templom előtti kis tér őrzi.
A szászbereki római katolikus templom külsejében első pillantásra talán merev, de én inkább rejtélyesnek, indokoltan hűvösnek mondanám. Mert hiszen a belső a fontos, és ott is az emberek közötti kapcsolat, a magunk végtelen belső világának kitárulása és megnyilvánulása egymás felé. Ennek kerete a templom, egyterű kápolna a maga egyszerűségében, ahogy azt számos régi templomocskánk sugallja országszerte, s a határokon túl.

 

Szászberek ilyennel gazdagodott, bár lehet, hogy többek számára ez nem lesz nyilvánvaló a legelső pillantásra. De akkor fölmerülhetnek bennük kérdések, amire megvannak a pontos válaszok. Fölül, a sima falak tetején ablaksáv fut végig – no de akkor mi tartja a tetőt? S ha nem magastető van az épületen – bár sokan éppen ehhez ragaszkodtak volna -, akkor sima, egyszerű lapostető vagy valami más? Ez utóbbi kérdésre a figyelmesebb szemlélő már a külső alapján is választ találhat: a felső ablaksáv lejtősen fut a templomot alkotó két tömb közül az egyiken, a főutca felé eső kisebbiken. S van még egy árulkodó jel: az esőcsatorna, mely a főhomlokzaton fut le, a főbejárattól jobbra, kissé hátrahúzva, diszkréten beleszorítva egy negatív sarokba, ami a főtömeg előreugratásából adódik. Talán csak a csatorna felső feje, a vízfogadó üst került rossz helyre vagy lett zavaróan nagy, jelentősen betakar a fönti ablaksávba. Lent az épülethez készített egyetlen figurális dísz fedi a csatornát. A kedvesen pufók, angyalfejű bronz halacska – Stromfai Krisztina szobrász alkotása – kőmedencébe köpi a vizet. Játékos ötlet, szoros összefüggésben a templom formai alapgondolatával!

 

A kiemelt főtömegen a már említett sarok miatt nem középre esik a bejárat, hanem jobbszélre, így az is leolvasható, hogy a natúr kőfal vastagsága 60 centiméter. E falsáv felül kicsiny toronyba fut ki, rajta a kereszt, mögötte a harang. Hátul e tornyocskának megvan a párja – s bent e kettőt köti össze egy tekintélyes, hosszanti fatartó. Ennek vonala s kapcsolódása a kétoldali ferde felületekhez már egyérteművé teszi a képletet: a tető befelé lejt és elöl gyűjti össze a vizet, kapcsolódva a halhoz. Fontos tehát a víz – ez volt Gereben Gábor alapgondolata, ami számos asszociációt rejt: például az élő testünket alkotó fontos elem, a nemrégiben átélt tiszai és zagyvai árvizek s persze a Biblia.

Mintha egy hajó, egy fából ácsolt bárka alatt járnánk, s ezt erősíti meg a fönt végigfutó ablaksáv. Ami elegendő fényt ad akár télen is, de két függőleges, keskeny ablak még adódik hozzá. Jobbról bevetülő fényükkel a tér két leglényegesebb pontját emelik ki: a keresztelő medencét és az oltárt, melyet Molnár C. Pál festménye díszít (a korábbi, de a második világháborúban elpusztult kápolna számára készítette). Kő és fa minden, az acél csak alig láthatóan, de persze nagyon indokoltan tűnik fel (a padok lábai, a tető szaruzata s egy csigalépcső, mely a kicsiny, fa mellvéddel lezárt karzatra vezet föl), meg a tetőt fedi bádog. Bent ugyanaz a sima kőfal, mint kívül, fúgákkal és fűrésznyomokkal “díszítve”, a padlón csiszolt kőlap, s gonddal faragott kőrészletek a falakon. Igazi jeruzsálemi világ (ahol egyébként ma sem lehet mást használni az épületek burkolására, mint fehér követ…).

Aki kilép a kicsiny templomból, szemben az iskolát találja, átlósan balra a községházát, melyben művelődési otthon is van, könyvtárral. A templom mögött, a következő kertben játszótér az apróságoknak. Minden együtt ahhoz, hogy Szászberek népe boldoguljon, gazdagodjon, éljen.