Történet

Szászberek története

Településünk


A település rövid jellemzése

Szászberek Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati részén, az Alsó-Jászság szélén található Szolnoktól 17 km-re. A települést dél-keletről a Jászapáti felé tartó út, a Császárok útja, nyugatról, pedig a Jászberény felé tartó 32-es főútvonal határolja. Van vasútállomása is az Újszász -Vámosgyörk-i vonalon. Természetes határa a Zagyva folyó. A településnév előtagja (szász) a középkori - török idők előtti -német nyelvterületről történt betelepülés emléke. A -berek utótag jelentése vízparti bokros hely, amelynek mai emlékei a gyöngyvirágos tölgyfaerdők, fűzligetek. Gazdag élőhelyet talál magának az őz, a fácán, a mezei nyúl is. Ősszel a szászbereki határ átvonuló szálláshelye a vadludaknak és a ritkaságszámba menő fekete gólya csapatoknak.

„Szászberek: ’helység Szolnok megyében Szolnoktól északnyugatra’.[1438. Zazberek] Az összetétel előtagja a szász népnév, utótagja pedig a berek ’vízparti bokros, cserjés hely, kis erdő.”

Szászberek rövid története


 
„A XV. század első felében még községi jogállású települést 1489-ben már mezővárosként említik. Ezt a rangot nem sikerül megőrizni, a XVI. sz. elején ismét faluként tűnik fel. 1552-ben a törökök feldúlták, de 1553-54-ben lakói új telepesekkel kiegészülve visszatértek és a falut újjáépítették. A török időkben kezdetben a hatvani, az 1570-es évektől a szolnoki szandzsákhoz tartozott. A hódoltság idején lakott hely volt, de az 1680-as években elnéptelenedett a török-tatár pusztítások miatt. A XVIII. században a pusztán néhány zsellér család élt. 1828-ban ismét lakatlan helyként említik, azonban a század közepétől több mint ezer főre emelkedett az itt élők száma.

1878 körül a báró Kohner család kezére került Szászberek. Ez után lakossága folyamatosan emelkedett, melyben szerepet játszott új birtokosainak egyre több munkást kívánó nagyüzeminek is mondható- kisvasúttal is ellátott – uradalmi gazdálkodása. A puszta közigazgatásilag Besenyszöghöz tartozott, de a két világháború között a szászbereki lakosok kérték önállóságuk kimondását, akkor még sikertelenül.

A szászbereki tanyavilágot övező községeket 1944. november 4-11. között vették birtokba a szovjet csapatok. Az 1945-ös földreform során 218 családnak 1900kh földet osztottak ki.

A községgé alakulás előtt a szászbereki határban három nagyobb központ volt, Alsó- és Felső-Szászberek, illetve Daruhát.

1948. július 1-jétől jegyzői kirendeltség működött a pusztán. A belügyminiszter 1949-ben engedélyezte Besenyszögtől való elszakadását, Szászberek önálló községgé alakult. A községi tanács 1950. október 24-én alakult meg.

A településen 1950 előtt a Stefánia Szövetség és a Kalász Leánykör működött. A községben a Kohner-kastély 1901 körül épült, eklektikus stílusban.

Szászberek helye a régióban

 

A község az Észak-Alföldi Régióhoz tartozik, Debrecen központtal. Ezen belül Szolnok és Térsége Többcélú Társulás tagja 2004 decembere óta, amit azelőtt Szolnok és Térsége Kistérségi Társulásnak neveztek, de nem csak a neve változott meg, hanem funkciója is. Immáron három város, tizenegy község működik együtt oktatási, kulturális, egészségügyi és közigazgatási feladatok elvégzésében.

 

Szászberek jellege

 

Szászberek Szolnok város agglomerációjához tartozó település ugyan, de önálló életet él. A település jó infrastruktúrája, magas színvonalú általános iskolája, a lakópark, és az ipari parkon belüli várható beruházások esélyt adnak az itt lakók számára, hogy biztonságos és kulturált környezetben, jó anyagi körülmények között éljenek.

 

Szászberek geográfiai vizsgálata

 

A község területén az erdőtársulást a fűzligetek, tölgy-kőris-szil ligeterdők, pusztai tölgyesek, gyöngyvirágos tölgyesek képviselik. Jellemzők a szikes puszták, sziki rétek. A madárvilágra jellemzők a kóborlásuk során idevetődő pusztai ölyv vagy a kis vércse. Említhetjük még a fácánt és a vadkacsát. A nagyvadak közül leginkább az őzek fordulnak elő.

Szászberek község Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részén, a Zagyva folyó bal partján fekszik. Északon Jászalsószentgyörgy és Jászladány, keleten Besenyszög, délen Zagyvarékas, nyugaton Újszász és Jászboldogháza határolja.

A napfénytartam átlag éves szinten 2000 óra. Az évi középhőmérséklet átlagban 10,2-10,3°C. A csapadék éves átlagban 520-550 mm. A téli időszakban 35 hótakarós nap várható, átlagos maximális hóvastagság 18cm. Talaja főként a löszös üledéken képződött agyagos vályog összetételű, nagy szervesanyag tartalmú réti talaj. Természetes élővizei a Zagyva, a Kender és a Szászberek-ér, de határát átszeli a Háromházi- és a Szászbereki-csatorna is.

 

Szászberek tagoltsága

             

A település két részből áll: Alsó-Szászberek és Szászberek. Alsó-Szászbereket a hajdani tanyacentrumot, ma főként állattenyésztő családok lakják. Szászberek hálós településszerkezetű.

Demográfiai helyzet

 

A jelenlegi lakosok száma 1018 fő.

A második világháború után 600 főre növekedett a lakosság száma. Az ötvenes évek végén már 1300 lakosa volt, majd ez a hatvanas évek végére rohamosan csökkent az infrastruktúra hiánya miatt.  Napjainkban a legjelentősebb változás a település lélekszámának és korösszetételének pozitív alakulása. Fiatalodik a falu, több a 19 év alatti lélekszám, mint a 60 év feletti. A már említett fejlesztések hatására. 2001 óta összesen 48 családi házat vettek birtokba tulajdonosai, amely a meglévő beépített ingatlanok közel 30 %-a.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint:

A helység lakóinak nemzetiségi kötődése 2001-ben:

            magyar 94,7%, ismeretlen, nem válaszolt: 5,3%

A helység lakóinak vallási összetétele:

római katolikus: 70,7%; református: 3,0%; evangélikus: 0,3%; más egyházhoz, felekezethez tartozik: 0,3%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 14,8%; ismeretlen, nem válaszolt:10,9%

(Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_telep?NN=05777)

 

A Kohner örökség megőrzése

ELBIR

 

KÖZALAPÍTVÁNY

SZÁSZBEREK SE TÖRTÉNETE

JNSZ Megyei Könyvtárportál

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Könyvtárportál